30 év nagy idő, egy teljes nemzedék felnő ennyi idő alatt. Magyarország Labdarúgó válogatottja 30 év után szerepelt (EB n 44 év után) nagy  tornán és nem maradt szégyenben. Nem volt a csapattal szemben elvárás csak annyi hogy élvezzék az EB t és kiélvezték minden percét a kontinenstornának! Ha valaki 30 évvel irapuato után azt mondja hogy csoportelsőként jut tovább a válogatott az Európa Bajnokságon valószínű hogy kinevetik, pedig  így történt! Győzelem Ausztria ellen Bordeaux ban két győzelemmel felérő döntetlen Izland és Portugália ellen  Marseille ben és Lyon ban majd a 16 között Belgium ellen kiesés 4 - 0 ás vereséggel Toulouse ban. Utóbbi mérkőzéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni hogy a mérkőzés után senki nem a 4-0 ás zakót ünnepelte hanem azt hogy várakozásokon felül teljesített a csapat, mert senki nem fogadott arra az EB elött  hogy csoportelsőként jut tovább válogatott. Az Irapuatoi 6-0 hoz képest a Toulouse i 4-0  egy tisztes vereség mert azt úgy szenvedte el a csapat a 75. percig 1-0  volt a Belgák javára! Mégsem erre meccsre fognak emlékezni a legszívesebben hanem Bordeaux ra Marseille re és Lyonra mert ezekre kell emlékezni Ha az idei EB re gondolunk de a 0-4 miatt sincsen szégyenkezni valónk! Mert a világranglista 2. helyezettjétől nem szégyen  4 gólt kapni úgy meg pláne nem hogy 75 percen keresztül partyban van vele a csapat. Ezzel szemben 1986 június 2. án úgy kapott 6 gólt az akkori magyar csapat hogy szinte a pályán sem volt. Felmerül tehát a kérdés: Melyik eredmény a megalázó 0- 6 vagy a 0-4? Szerintem a normálisan gondolkodók  tudják választ! Ma már szinte senki nem beszél Irapuato ról mert elhomályosítják friss emlékek Bordeaux , Marseille , Lyon  és Toulouse emléke. Így adódik  egy másik kérdés is: Kihevertük e Irapuatót? A választ saját magunkban kell megtalálni!